háttér

KIRÁLY ZSOLT HONLAPJA

 


OKTATÓI ÉS TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG  ÁTTEKINTÉS Az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógia Tanszékének habiltált egyetemi docense vagyok, 2010-től 2014-ig a 23 fős tanszék megbízott vezetője, azóta tanszékvezető-helyettese. Az egyetemi alap- és mester szakaszokban nyelvfejlesztést, az angol mint idegen nyelv tanításának módszertanát, valamint az ezekkel kapcsolatos választható tárgyakat tanítok, valamint részt veszek az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola keretei között működő Nyelvpedagógiai Doktori Programban, ahol nyelvpedagógiai és kutatás-módszertani tárgyakat kínálok hallgatóimnak.
PhD disszertációmat, amelyet később az ELTE a neveléstudományok tudományág doktori (PhD) fokozataként honosított, 2005-ben védtem meg az egyesült királyságbeli University of Glamorgan (University of South Wales) egyetemen. Az azóta eltelt időszakban – munkahelyem, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének (2006-ig) Angol Tanárképző Központja, majd azóta Angol Nyelvpedagógia Tanszéke profiljából is következően – szakmai és tudományos munkásságomat a több lábon állás jellemezte. Mivel a nyelvpedagógia alkalmazott terület, így az oktatás és kutatás összefonódik, s a kutatás legfőbb célja éppen az, hogy az oktatás fejlesztéséhez hozzájáruljon. Ebből következően a tanszék profilja nagyon speciális a bölcsészkari struktúrában, hiszen számos szempontból sokkal több gyakorlati vonatkozása van, mint a legtöbb, alapvetően diszciplináris alapon szerveződött tanszék esetében, és így sokkal közvetlenebbül kapcsolódik a valós élethez, az iskolához és általában a magyar közoktatáshoz. Ilyen értelemben a tanszék tevékenysége – és ezen keresztül az enyém is – egyszerre több pilléren nyugszik, nem tisztán „tudományos” a szó hagyományos, egyetemi értelmében, ráadásul interdiszciplináris is, és így mintegy „beszorul” a bölcsészet és a neveléstudomány közé. A fent említett egyik szakmai pillér egészen közvetlenül függ össze tanszékem első számú küldetésével, a magyarországi angoltanárképzéssel és azon belül különösen az angoltanárok szakmódszertani képzésével. Ez a tevékenységcsoport az angol mint iskolai tantárgy speciálisan a magyar tanulók igényeinek megfelelő tankönyvekkel és módszertani segédanyagokkal való ellátása, valamint tanári továbbképzések tartása és a tanárok számára rendezett konferenciákon való aktív részvétel. A második pillér valamivel áttételesebben, de szintén a tanszék „küldetéséből” vagy szakmai presztízséből következik: a magyar közoktatás olyan speciális szaktudásigényének szinte kötelezően elvárt kielégítéséről van szó, mint a nagy országos vizsgák (pl. érettségi) vagy tanulmányi versenyek professzionálisan elkészített tesztfeladatokkal való ellátásában, illetve szervezésében és lebonyolításában való részvétel. A harmadik pillér, amelyet az egyetemi szakmai közvélemény leginkább szeret valódi tudományos tevékenységnek tekinteni, a pedagógia tágabb értelemben vett területén végzett, hagyományos kutatások folytatása és tanulmányok írása. A negyedik pillér pedig a tanszékvezetés, az ELTE volt Angol Tanárképző Központjának, majd jelenleg az Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógia Tanszékének megbízott tanszékvezetőként való irányítása.
Én magam a különböző tevékenységi területek között tökéletes harmóniát érzek. Úgy gondolom, hogy ezek nagyon is jól kiegészítik egymást, és büszke vagyok arra, hogy munkásságom számos vonatkozásban közvetlen gyakorlati hatással van a közoktatásra.  FŐBB TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN Szakmódszertani tevékenység: Az egyetemi oktatói tevékenységemből következően – több mint húsz éve tanítom az angol nyelv tanításának módszertanát a legkülönbözőbb kurzusok keretében – ez a terület különösen fontos szerepet játszott az elmúlt években végzett kreatív munkásságomban is. A PhD fokozat elérése után közvetlenül – úgy két évig – kevésbé vettem részt ilyen jellegű projektekben, de azt ezt követő két-három évben egymás után többen is. 2005-ben, az új érettségi bevezetését követően, felmerült az igény olyan, speciálisan a magyar érettségire felkészítő tananyagok előállítására, amelyek már az új követelmények figyelembevételével készültek. Bár nem a külföldi könyvkiadók ismerték fel először az ilyen művekkel kapcsolatos kereslet megélénkülését, de az tény, hogy nekik állt rendelkezésre leghamarabb annyi anyagi forrás, hogy elkezdhették az alkalmazkodást az új helyzethez. Ennek első lépéseként a már többé-kevésbé bejáratott és népszerű nemzetközi kurzuskönyvek munkafüzeteit tették alkalmassá arra, hogy felhasználhatók legyenek a magyar érettségire való felkészítésre is. Nagyjából egy időben több ilyen projekt is indult, amelyek közül én az akkor egyik legnépszerűbb tankönyv, a Pearsons/Longman New Opportunities sorozata középszintű munkafüzetének „magyarításában” vettem részt, azon belül is a feladatom a hallott szöveg értése feladatok átdolgozása és a diákoknak-tanároknak szóló tájékoztató szövegek megírása volt. (New Opportunities - Intermediate Language Powerbook. Pearson Education/Longman, 2007.)
Még ugyanebben az évben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában egy speciális, hibrid-jellegű szótár, amelyben a szokásos angol-magyar / magyar-angol szótár mellett egy, a nyelvvizsga témaköreire épülő tematikus szótár és egy kötő- és töltelékszavakat szótárba rendező rész is került. Ez a könyv egy korábbi tankönyvem (Blackbird, 1998) anyagának átdolgozásával jött létre. (Angol-Magyar nyelvvizsga-szótár. Akadémiai Kiadó, 2007.)
Közvetlenül a szótár megjelenése után vágtunk bele két kollégám, Halápi Magdolna és Christopher Ryan, valamint a neves tanár-tankönyvíró Jilly Viktor közreműködésével egy komplett érettségire előkészítő kurzuskönyv megírásához. A könyveknek én voltam a szerkesztője és az Akadémiai Kiadó jelentette meg 2009-ben. Célunk az volt, hogy végre megjelenhessen egy olyan nem külföldi kiadású tankönyv, amely minőségben felveszi velük a versenyt, de kifejezetten a magyar tanulók igényeire és az érettségi követelményeire épül. A kétkötetes kurzushoz két CD, egy Munkafüzet és egy Tanári kézikönyv is tartozik. (Bluebird 1 & Bluebird 2 - Tankönyv a középszintű érettségihez, Bluebird – Munkafüzet, Bluebird - Tanári kézikönyv. Akadémiai Kiadó, 2009.)
Ebben az időszakban számtalan szakmódszertani tematikájú angol nyelvű tanár-továbbképzést, tréninget és konferencia-előadást tartottam, egyebek között az Angoltanárok Nemzetközi Szövetségének (IATEFL) éves konferenciái közül néhányon, több magyar és nemzetközi könyvkiadó (Longman, Oxford University Press, MacMillan Konferencia, Akadémiai Kiadó) által szervezett konferencián, a Budapesti Pedagógiai Intézet, az Újbudai Pedagógiai Intézet rendezvényein stb.), valamint többnapos továbbképzéseket is tartottam (Oxford University Press, 2008 & 2012). Közoktatási tevékenység: Tanári pályámat ugyanabban a gimnáziumban - a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban - kezdtem, ahol érettségiztem. Hét meghatározó évet töltöttem itt angol és földrajz tanárként, és ez idő alatt két osztályban is osztályfőnök voltam. A következő állomás a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium volt, ahol öt évig tanítottam - már csak angolt. Itt is volt egy osztályom: egy speciális matematika tagozatos osztály osztályfőnöke voltam.
A közoktatást szakértőkkel kiszolgáló egyetemi oktatók iránti kereslet egyetemi pályafutásom kezdetétől, 1992-től fogva fontos szerepet játszott tanszékem tevékenységében (felvételi és érettségi feladatok írása stb.). Én magam például már a 80-as évek vége óta írok feladatokat és veszek részt az angol nyelvi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntőinek vizsgabizottsági munkájában, amelynek 13 éve elnöke is vagyok. (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny feladatai. Oktatási Hivatal, 1998-2013.)
Az új érettségi éveken át történő előkészítése, majd 2005-ös bevezetése, azóta pedig szakmailag megfelelő színvonalú feladatokkal való ellátása, illetve a témába vágó tanártovábbképzés iránti igény azonban egy nagyon komoly, éveken keresztül folyó projekt beindítását tette szükségessé. Tanszékemről rajtam kívül még két kollégám is részt vett a munkában, amelyre az általános szakmódszertani és nyelvi ismereteken túlmenően az tett minket különösen alkalmassá, hogy rendelkeztünk kellő tesztelési ismeretekkel, és legtöbbünknek (így nekem is) volt hosszabb középiskolai tanítási tapasztalata is. Az Oktatási Hivatal projektének 2005 utáni fázisában a munkából a feladatkészítő bizottságban és a tanárok érettségivel kapcsolatos továbbképzésében való tevékenység maradt, amelyben a mai napig részt veszek. Ez évente kétszer három-négy hónapon át tartó munkát jelent, amelynek során az én feladatom – a teljes érettségi bizottsági moderálásán kívül – a vizsgák közép- és emelt szintű hallott szöveg értési feladatainak előállítása, beleértve a feladatlapok, javítási útmutatók és maguknak a felvételeknek és a hanganyagok szerkesztését is. (Érettségi feladatok – angol hallott szöveg értése. [részben Jilly Viktorral] Oktatási Hivatal, 2003-2013.) Az érettségivel, illetve a hallott szöveg értése tárgykörrel kapcsolatos szakismereteim révén 2008-ban egy újabb projekt vezetésével bíztak meg, amely az anyagkészítésen kívül már a szó szoros értelmében vett tudományos munkát is igényelt. Az Újbudai Pedagógiai intézet ambiciózus kezdeményezése a kerület összes (több száz) hetedik osztályos tanulóinak angol és német nyelvtudását mérte fel a különböző készségek vizsgálatával, és ebben az én feladatom a hallott szöveg értése készség felmérése (feladatok és hanganyagok elkészítése, majd erről egy elemző beszámoló tanulmány elkészítése) volt. Eddig két mérés zajlott le, egy 2008-ban, egy pedig 2010-ben, és csak reménykedni lehet, hogy 2013-ban lesz pénz a harmadik mérés lebonyolítására is (tavaly sajnos nem volt), mert az így keletkező rendkívül értékes adatbázis már tendenciák kimutatására és nagyon komoly következtetések levonására is lehetőséget teremtene. (Felmérő teszt hetedik osztályos tanulók számára – hallott szöveg értése, valamint Az újbudai hetedik osztályos tanulók angol hallott szöveg értését vizsgáló felmérő teszt eredményinek értékelése. Újbudai Pedagógiai Intézet, 2008 és 2010.)
Mindegyik fenti projekt számos előadás, tréning és tájékoztató megtartását követelte meg. Az érettségi napján (évente kétszer) például tájékoztatót tart a bizottság az emelt szintű érettségi szakértőinek, illetve (2010-ig, amikor is pénz hiányában az Oktatási Hivatal és a Budapesti Pedagógiai Intézet leállt az ilyen jellegű rendezvények szervezésével) rendszeresen tartottam többnapos továbbképzéseket az érettségi tárgykörében. Az Újbudai Pedagógiai Intézet rendezvényein kívül – különösen a bevezetést követő időszakban – számos kiadók (Oxford University Press, Akadémiai Kiadó stb.) által rendezett és egyéb konferencián is tartottam előadásokat a hallott szöveg értése témában (pl. legutóbb az Angol-Amerikai Intézet évfordulós konferenciáján, 2012-ben), valamint ugyanebben az évben megjelent egy szakcikkem is a témával kapcsolatban. (Az angol érettségi „hallott szöveg értése” feladatának gyártási technológiája, Modern Nyelvoktatás, 2012.) Pedagógiai kutatói tevékenység: PhD disszertációm (Belső értékelési rendszerek a magyar középiskolai tanárok teljesítményének értékelésére - Internal Appraisal Systems for the Assessment of the Performance of Teachers in Hungarian Secondary Schools. Doctoral dissertation, University of Glamorgan, 2005.) témája már nem volt teljesen előzmények nélküli a pályafutásomban. A 90-es évek végén ugyanis egy kollégámmal már kidolgoztunk egy értékelési rendszert a saját egyetemi tanszékünk számára, és erről meg is jelentettem egy publikációt. A kérdés a PhD disszertáció megvédése után is tovább foglalkoztatott, és már a dolgozat írása közben, de közvetlenül a kutatás befejezése után is közöltem írásokat, amelyekben ezzel az akkor nagyon is aktuális kérdéssel foglalkoztam. (A középiskolai tanári teljesítmény vizsgálata: egy lehetséges értékelési rendszer tervezete. Pedagógusképzés, 2004. és ennek egy kibővített változata a Magyar Gallup Intézet honlapján, 2005.) Az 1993-as közoktatási törvény 1999-es kiegészítése ugyanis kötelezővé tette, hogy az iskolák 2002 (amely végül 2004 lett) után vezessenek be valamiféle belső minőségbiztosítási rendszert, amelynek része volt egy tanári teljesítményértékelő elem, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pedig előírta a pedagógusok minősítését is, amire azonban akkoriban semmiféle minta nem állt az iskolák rendelkezésére. Olyan nagy igény volt az iskolák részéről egy gyakorlatban is alkalmazható értékelési rendszerre, hogy az a kevés iskola, amelyben olvasták a Pedagógusképzést, azonnal (úgy, ahogy az ott szerepelt vagy némileg módosítva) átvette az ott leírt rendszert. Mivel az anyag a (PhD kutatást szponzoráló) Gallup honlapján is hozzáférhető volt (és ma is hozzáférhető), akadt egy olyan magáncég is, amelyik, észrevéve a kínálkozó lehetőséget, szóról-szóra ellopta az ott publikált tervezetet, és elkezdte az Interneten árulni 100 000 forintért. Sikerült is nekik mintegy 120 magyar iskolának eladni az anyagot, amely így az ország területén mindenfelé becslésem szerint mintegy 150-200 iskolában a mai napig a tanári teljesítményértékelés alapját képezi. (Az árusítást néhány héttel a hirdetések megjelenése után egyébként sikerült leállíttatni, majd több éves vita után végül peren kívül a céggel is megegyezésre jutottam a jogdíj kérdésében is.)
2010-ben, az Új Széchenyi Terv keretében indult a Társadalmi Megújulás Operatív Program regionális Pedagógiai Kutató és Szolgáltató Központ kialakítása pedagógusképző intézmények együttműködésére TÁMOP projekt, amelynek 13. alprojektjében (Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz) vettem részt az ELTE PPK-hoz, az ELTE BTK-hoz és az egri Eszterházy Károly Főiskolához tartozó kutatótársakkal együtt. Bő egyéves kutatómunka után 2011-ben két résztanulmány elkészítésében vettem részt. Az egyik, könyvnyi tanulmány a résztvevők közös munkája, egy magyar fókuszú projektben, amely a hazai kontextusra dolgozott ki tanári szakmai sztenderd (kompetencia)-mintákat, és javaslatot tett az egyes tanári kompetenciaszintek meghatározására. (A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. Eszterházy Károly Főiskola, 2011.)
A másik 2011-es, ugyanennek a TÁMOP projektnek a keretében készült tanulmány a tanári sztenderdekkel (kompetenciákkal) kapcsolatos nemzetközi gyakorlatot áttekintő tanulmányok egyike, amely az angol rendszert vizsgálja. (A tanári teljesítmény értékelése és a tanárok előmeneteli rendszere az angol közoktatásban. In: Tanári pályaalkalmasság - kompetenciák - sztenderdek. Nemzetközi áttekintés. Eszterházy Károly Főiskola, 2011.)
2012-ben került sor egy újabb TÁMOP projekt beindítására „A jelenlegi pedagógus-továbbképzési rendszer komplex felülvizsgálata és a megújítását szolgáló javaslatok megfogalmazása” címmel, amelyben ismét a nemzetközi gyakorlatról szóló áttekintés egyik résztanulmányának megírása volt a feladatom, és ez is az angol rendszert vizsgálja meg. (Tanártovábbképzés Angliában. In: Pedagógus-továbbképzés - Nemzetközi áttekintés. Líceum kiadó, 2013.)
Már 2013-ban kért fel egy folyóirat egy, az angol tan- és szakfelügyeletről szóló tanulmány elkészítésére, amelynek apropóját a téma aktualitása adta. Anglián kívül még két országról készül ilyen tanulmány, abban a reményben, hogy a nemzetközi tapasztalatok áttekintése segíthet az éppen fejlesztés alatt álló magyar tervek kialakításában vagy legalább azok jobb megértésében. (Tanfelügyelet, szakfelügyelet és teljesítményértékelés Angliában. Pedagógusképzés, 2013.) 1013 júniusában ötszáz hallgató előtt A tanári pályamodell az angol közoktatásban címmel plenáris előadást tartottam az az Oktatási Hivatal „Életpályautak” konferenciáján.
A habilitációs eljárás lefolytatására egy négy tanulmányból álló kötetet (Magyar szempontból fontos rendszerelemek az angol közoktatásban – négy tanulmány, 2010-2013) nyújtottam be, amely címének megfelelően az angol közoktatási rendszer olyan kérdéseivel foglalkozott, amelyek a beadás időpontjában fontos adalékokat szolgáltathattak a magyar közoktatás egyes rendszerelemeinek átalakításához. Tanszékvezetői tevékenység: Első, négy éven át tartó megbízott tanszékvezetői (pontosabban tanszékvezető-helyettesi) megbízatásomat (még tanársegédként) 1998-ban kaptam, amikor Dr. Medgyes Péter professzor, az Angol Tanárképző Központ vezetője a Művelődési Minisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára lett, de közben részfoglalkozású tanszékvezetőként tovább dolgozott az ELTE-n is. Feladatom ekkor a napi ügyek vitele és a tanszék intézeti képviselete volt.
A második ilyen megbízatás 2010-től a mai napig datálódik. A feladat rendkívül érdekes, ám nem könnyű, tekintettel arra, hogy a Tanszék számos képzési programban munkájában vesz részt. A nappali BA, valamint a bölcsész és tanári MA programokon kívül a levelező tanári MA programokban, a Nyelvpedagógiai PhD programban, a külföldieknek tartott Előkészítő képzésben és az új osztatlan tanárképzési programban egyaránt részt vállalunk, valamint most áll akkreditáció alatt egy újonnan kidolgozott Nemzetközi Nyelvtanári MA programunk. Egy ekkora tanszéken rendkívül sok a hallgatókkal és oktatókkal kapcsolatos adminisztratív feladat is: egy hatalmas intézet keretein belül kell képviselni a tanszék érdekeit, értekezleteken kell részt venni és értekezleteket kell tartani, meg kell szervezni a tanszék munkáját, részt kell venni az új programok kidolgozásában és az anyagok akkreditációra való előkészítésében, levelek tömegét kell megírni stb. A feladat ellátására nem jár órakedvezmény, és a tanszék állandó elérhetősége érdekében folyamatosan rendelkezésre kell állni. Különösen megnehezíti a munkát a tanszéki költségvetés hiánya.

 

2015. június 27.